Rubin

E weboldalon ▼ Dr.kövesként megismerheted a rubinnal kapcsolatos alaptudást, és hiteles érzéseket is szerezhetsz.
Itt tehát főképp a megmunkált drágakőről, az ékkőről van szó, az ékszerbeli drágaságról. Igazi élmény, valódi csillogás.
Megismerheted az ide vágó alaptalan hiedelmeket, félinformációkat, hamisságokat, furcsaságokat, érdekességeket.
Rubin professzionálisan (Ha szakmai szinten érdeklődsz, mélyebben, akkor itt találod. Majd. Sajnos még feltöltés nélküli...)
► Másik drágakő érdekel?___ ► Mi is az a Dr.köves? Ki a doktor-köves?

NÉV, MEGNEVEZÉS, DEFINÍCIÓ: Természetes rubin : ez a helyes, egzakt, pontos megnevezés.
A "valódi rubin" vagy "igazi rubin" megnevezések helytelen, félrevezető, mert a szakember által készített ▼ szintetikus rubin a nem szakember számára minden tulajdonságában ugyanolyan, mint a természetes, tehát akkor miért ne lenne igazi, valódi? A kérdés összetett. Ha mélyebben érdekel, akkor ► itt olvahatsz e témáról.
A rubinra azt is lehet mondani, hogy korund, mert a rubin a korund ásványcsoport piros színű tagja.
Ruby (angolul), __ Rubin (németül), __ Rubí (spanyolul), __ Rubis (franciául), __ Рубин (oroszul), __ 红宝石 (kínaiul).
► Szótári szócikk és etimológia___
Figyelem! Nincs a szó végén "t". Tehát nem ~~rubint~~! "Van egy szép rubinom." - így kell mondani, és nem ~~"rubintom"~~.
▼ Kötődő elnevezések
▲ Ugrás a menühöz
KARAKTER - HOGYAN GONDOLJUNK A RUBINRA?: Piros, átlátszó. Csiszolva nemes tüzű ékkő.
A második legkeményebb természetes drágakő a gyémánt után.
Értékes (és drága is) a tiszta, szép színű, nagy csiszolt rubin.
A fotókon ablról jobbra láthatók:
jellegzetes nyers rubin ásvány / fazettáltan megcsiszolva / csillagrubin / befoglalt rubin ékkő / órarubinok / szinetikus rubin gyártmányok
_ _ _ _ _ _
Hogyan gondolnak a profik a rubinra? (még feltöltés nélkül).
▼ Hogyan gondolnak mások a rubinra - közvéleménykutatás.
▲ Ugrás a menühöz
Van egy piros kövem. LEHET HOGY RUBIN?: Ne "doktorkodjunk" felelőtlenül átlátszó drágakő esetén - ez egy fontos szabály. Főleg a rubin, gyémánt és smaragd esetében sok kifinomult módszer létezik arra, hogy remek utánzatokat gyártsanak, hiszen a magas eladási ár miatt megéri. Ismert olyan történet is, hogy Indiában, az utcán, a földön, a porban csiszoló kézművestől úgy vett valaki szép rubint, hogy még meg is várta az utolsó polírozási műveleteket. Saját szemével látta tehát az "eredeti kő" megszületését. Hazavíve egy gyűrűbe rakatta, és örült, mert az ötvös is azt mondta, hogy az egy szép kézzel csiszolt rubin. Azután megvizsgáltatta szakértővel a követ. Kiderült, hogy mégsem természetes rubin az. A trükkös indiai csiszoló ugyanis előzetesen elutazott Európába, ott vásárolt jó minőségű szintetikus köveket, és hazaérve azt átcsiszolta a maga természetes közegében (a rubin bánya mellett, átöltözve, autentikus munkaruhában)...
Nem bizonyíték a látszat. Ne tévesszen meg a ráutaló körülmény és az "olyan" jel!
Persze azért nézd meg ► többek között itt vagy ► itt a jellegzetes vonásokat, színeket!
Ne gondoljunk arra, hogy felesleges pedánskodás egy nyilvánvalónak látszó momentumot még egy másik jegy vizsgálatával megerősíteni! A drágakő imitálása szemfényvesztés, azzal a céllal, hogy azt hidd, hogy valódi, és sem a "hit", sem a "valódi" megközelítés nem egzakt. Műélvezővé akkor válik az ember, ha egy kicsit érti, érzi a csíziót, nem csupán ködös álmokban él.
▼ Dr.kövesként legyünk magabiztosak, hisz hatékonyan kipróbálhatunk néhány dolgot, vizsgálódhatunk:
Ha foncsorozott a kő alja, akkor az értéktelen üveg, úgynevezett ► strassz.
A csiszolatok éleit kell megfigyelni nagyítóval, azoknak nem szabad "puhának", lekerekítettnek lenniük és nem lehet nagyon kopott. Ha ugyanis az élek végig kopottak, akkor az egy puhább kő, azaz a levegőben szálló por, meg más környezeti tényezők az évek során megkarcolták, tehát semmiképp nem lehet rubin, ami egy 9-es Mohs keménységű korund (a második legkeményebb anyag a Földön). De vigyázat! Ez nem jelenti azt, hogy rubinnal van dolgunk, mert többi összetéveszthető ékkő is igen kemény, pl. a piros spinell vagy a rubellit (a piros turmalin) is keményebb mint a kvarc (a por). Sőt, ha kiderül, hogy rubin (mert például ott van a számlán a név), még mindig kérdéses, hogy természetes-e vagy szintetikus. Fontos a logikus, következetes vizsgálódás, hisz egy százezres tévedés esetén rögtön belátnánk, hogy nem precízkedésről volt szó.
Van sok kizáró vizsgálati mód, amelyekkel közelíthetünk egy megalapozott véleményhez. Ilyen például, hogy ha nem csúszik a reszelő a kövön, hanem egy kicsit belemar a kőbe, akkor biztos nem rubinról van szó. Ha egy nagyobb fazettált kő van az ékszerben, és az teljesen tiszta (semmi zárvány nincs benne), és tökéletesen egyenletes színeloszlású, akkor alapos a gyanú, hogy szintetikus kőről van szó. Ha hajlott színsávokat látunk a kőben (nagyítóval, mikroszkóppal), akkor biztosan szintetikus. Ha UV lámpás pénzvizsgálóban fényleni kezd a kő, akkor az szintén gyanús, hogy szintetikusan állították elő.
► Mit mond a Kis ékkő határozó?
▲ Ugrás a menühöz
JELLEGZETES SZÍNEI:: Piros, galambvérvörös, piros kék árnyalatattal, sötétpiros, piros lila árnyalattal, barnás-piros, világospiros...
Galambvérvörös? Tulajdonképp mi is az? Mitől olyan különleges? Nos, a rubinnak erős a ► pleokroizmusa, ami azt jelenti, hogy más-más irányból nézve ugyanazt az ékkövet egyfelől barnás-pirosnak látjuk, máshonnan inkább kékes-pirosnak. A szemnek ez egy speciális ajándék, vegyesen kapva a finom szín-elegyet.

Drágakövek listája a színük szerint (még feltöltés nélkül).___
Tudóskodjunk! Hogyan keletkezik a szín a drágakőben? Mit jelent az, hogy a rubin allokróm ásvány? Mitől lesz ilyen vagy amolyan piros? (még feltöltés nélkül).
Szakmázzunk! Hogyan sorolják be szakmailag a rubin színeket? (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
OPTIKAI KARAKTERISZTIKA:: Átlátszótól vagy átlátszatlanig
Az átlátszó és tiszta (zárványmentes) rubin ékkövek az igaziak, szépek és értékesek (drágák). Több fénytörési adottságából adódóan a követ forgatva igazán kellemes látvány. Ahogy mondják: "él a kő", "szép a színszórása", "van brillanciája", "kemény fénye van", "mély színtelítettsége van". Gyakran kristálynövekedési színsávok is láthatók a belsejében.
Az átlátszatlan rubinok közt is vannak értékesek és különösen szépek: ▼ csillagrubin és ▼ selyemrubin.
A nyers rubin kristályok inkább zsíros fényűek, azonban a szín akkor is szuper (ha egyébként szép telített piros a kő).
▼ Dr.kövesként legyünk tájékozottak, értsük az összefüggéseket! Itt van például a fel-felbukkanó "kapitális rubin túlárazás". A csalók a félinformációkra apellálnak. Egy nagy (kapitális méretű) rubint tálalnak exkluzív módon, szuper gemboxban és hiteles certifikáttal. A tanúsítvány igazolja, hogy a drágakő természetes rubin, galambvérvörös, és ennyi-meg-ennyi sok karát. Aki kínálja, az nem győzi hangsúlyozni, hogy a nagy rubinnak nagy az ára. De így lenne?! Nos, NEM. Hiába az a tény, hogy valóban természetes rubin és hiába valóban galambvérvöros, van egy harmadik tény is (ami egyébként szintén ott van a certifikáton): a kő átlátszatlan. A trükkhöz hozzátartozik az, hogy példálóznak a 2-3-5 karátos ékszer-rubinokkal, amiknek már eleve nagy az áruk, és ezt bárki maga ellenőrizheti - így a megtévesztés szerint csak osztani-szorozni kell, és kijön a nagy vagyon. Aki ezt akarja hallani, azt be is lehet csapni, hisz neki úgy tűnik minden stimmel. Csakhogy. Az átlátszatlan rubint nem lehet átlátszóvá csiszolni. Nem keletkezik a szennyezett (opak) korundból nemes korund, ékszerrubin. Az marad tömegáru, kilós árkategória.
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
KARCSZÍN:: fehér
Mit jelent a karcszín és mire jó? (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
KÉMIAI KÉPLET:: Al2O3
A kristályrácsba beépülve: [Cr]
Mit mond ez a pár karakter? Kiolvasva aluminiom-oxid, ami (mellesleg) egy elég ismert, hétköznapi anyag, lásd ► timföld.
Ez a ► KORUND-CSOPORT ásványtanilag illetve a drágakőtudomány, a ► gemmológia megközelítésében.
A ▼ keletkezési körülményei folytán az aluminium és oxigén atomok egy ► térrácsban álltak össze, ez a korund kristály.
Amennyiben a Föld mélyében a kikristályosodás folytán jelen volt króm [Cr] és (kisebb mennyiségben más elem, pl. vas [Fe]), akkor ezek beépültek a ► kristályrácsba, helyettesítve az aluminium atomot. Bár ez kis százalékban történik meg, azaz a korund ásványtani besorolást és a trigonális kristályrendszeri felépítést nem befolyásolja, azonban ez adja meg a rubinnak a piros színt a korundok között.
Lényegében a rubin kémialiag hálátlan téma, mert rendkívül ellenálló a vagyszerekkel szemben. Nem támadják meg a savak, még a fluorsav sem.
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
KRISTÁLYRENDSZER:: trigonális
Ez az adat igazán a szakma számára fontos illetve a nyers ► ásvány gyűjtőinek.
A kristályszerkezet, térrács elég ismeretlen témakör. Annyi világos, hogy valamiféle rendben sorakoznak az atomok, vegyületek, ionok. OK! De mennyi? Mi a lépték, mit kell érezni? Nos, ha egy borsószemnyi rubingolyót átfúrunk, akkor abban a vonalban 10 000 000 ilyen kristályrács-gócpontot, elemi cellát érintünk. Tízmillió! Az sok, nagyon sok! Ha tízmillióan sorban állnak, akkor az Budapesttől egészen Afrika déli csúcsáig tartana. Az igazán durva viszont az, hogy ez egy nyílegyenes vonal. Nincs eltérés az egyenestől a kristály növekedésekor, nincs változás a sorban a százezrediknél se, se a hárommilliomodiknál. Ugyanez a rend, rendezettség van minden irányban. Hát így kell elképzelni a kristályszerkezetet, a rendezettséget. Ebből fakad azután a drágakőegyedre jellemző legtöbb tulajdonság is.
A csiszolt ékkőnél néha látni lehet a kristályrend szerinti növekedési síkot (egyenes csíkot) a színsávok miatt. És anyagában (rejtetten) is hordozza ezt a jelleget az ▼ optikai kettős törés tulajdonsággal, és ezt remekül ki lehet aknázni az üvegtől (és más anyagtól) való műszeres megkülönböztetésre, például a ► polárszűrők segítségével. Szemléletesen leírva lásd ▼ itt.
► Polárszűrő : az egyszerű és nagyszerű eszköz
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
HABITUS, KRISTÁLY ALAK:: hatszöges prizmák / táblák, hordó vagy tonna alak, romboéder
A feldolgozás, csiszolás során ez az alakiság eltűnik, az ékkő már más formájú, így ezt nem tárgyaljuk itt.
▼ Galéria
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül). :
▲ Ugrás a menühöz
HASÍTHATÓSÁG:: nincs
Ha nincs hasíthatóság, az jó - így álljunk ehhez. A kristályrendszer szerinti lineáris struktúrák mentén egyes drágaköveknél, mint például a gyémántnál, a növekedési síkok mentén nagyon gyenge az összetartó erő. A rubin (korund) esetében azonban úgy van, hogy bármely irányba elindul egy erő a kristály testében, mindig lesznek az útjában elemi részecskék, vagy kvantummechanikai erőterek, erőhatások, azaz az erő ellenállásba ütközik (pl. ellentétes töltésű ionsíkok). A rubin esetében tehát nem kell tartania egy ékszer-foglalónak, hogy a kő beültetése során elég egy rossz mozdulat, és máris két kő lett az egyből. Lényegében egy rubinos gyűrűvel végül is szabad kopogtatni, az nem fog kettéhasadni (bár egyébként nem érdemes a ridegsége miatt).
Drágakövek listája a hasadási jellegek szerint (még feltöltés nélkül).___
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
TÖRÉS, TÖRÉSFELÜLET:: aprókagylós, egyenetlen, szilánkos, rideg
Rideg. Az nem jó hír. Ezt másként úgy lehet megfogalmazni, hogy nem bírja jól a dinamikus erőhatásokat, és leválnak kis részek a széléről. Ezért nagyítóval nézve, ► 10-szeres lupéval az éleken, vagy felületeken láthatók kisebb csorbák, annak ellenére, hogy nagyon kemény anyagról van szó. (Tehát ne kopogtassunk rubinos gyűrűvel, gondoljunk az örökösökre is!)
▼ Galéria___
Drágakövek listája a törések karakterisztikája szerint (még feltöltés nélkül).
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
KEMÉNYSÉG:: Mohs keménységi fok:.
[ 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 ]
A ► Mohs-féle skála egy kvalitatív lista, és az a lényege, hogy mi karcol mit. A 10-es - vagy precízen a 10-es Mohs-keménységű - gyémánt szilánk karcolja a 9-es rubint, de a 9-es rubin nem karcolja a 10-es gyémántot. A 9-es rubin karcolja a 8-as topázt, de a topáz nem karcolja a 9-es rubint. És így tovább. Tehát ha van egy topáz szilánkunk, vagy egy ún. ► 8-as karctűnk, azzal kipróbálhatjuk, hogy karcolja-e a piros kövünket. Ha nem karcolja, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a kövünk 9-es keménységű, azaz korund, és mivel piros ezért rubin. (Persze lehet precízkedni, hogy még lehet 10-es keménységű gyémánt is. Ez nyilván rögtön feltünne, hisz egy gyémánt briliáns sokkal másabb, mint egy brill csiszolású rubin. Ha azonban a hivatalos utat akarjuk járni, akkor a nem karcoló 8-as tű (ásvány-szilánk) után egy ellenőrző próbát tehetünk a 9-eskarctűvel, hogy egzakt mérést regisztráljunk.
Azt, hogy a rubinunk természetes-e vagy szintetikus, azt már ezzel a módszerrel nem lehet megválaszolni, mert mindkettő 9-es.
Azért azt érdemes megjegyezni, hogy ez egy roncsolásos anyagvizsgálat, ami nem szokásos és nem praktilus a drágakővizsgálat során. (Ki szeretné megkarcolva látni az szép ékkövét. OK! kiderült, hogy nem rubin, mert meg lehetett karcolni, de minek kellett megkarcolni?)
A 9-es rubin nyilván karcolja az 5-6-os Mohs-keménységű üveget (például az ablakon jó mély vonalat lehet húzni vele). De - figyelem! - ne feledjük! Általában a drágakövek keményebbek, mint az üveg, tehát a többi piros kő is. A Spinell 8-as, a turmalin meg a gránátok 7 1/2-esek. Sőt a minőségi üvegkövek, strasszok, szintén karcolják az ablaküveget. Tehát megkarcolva az üveget, lehet bármelyik kő, nem jelenthető ki, hogy rubin. Nem jelenthető ki, hogy nem rubin. (Érteni kell egy vizsgálat célját, és az eredmény lényegét.)
Ha nyers kövünk van, vagy egy foglalatlan ékkő, amit nem látszó helyen csiszolhatunk, akkor egy darab smirglivel is próbálkozhatunk. Ha nem, vagy nagyon-nagyon kevés fehér por marad a csiszolópapíron akkor az szintén korund (rubin), mert az egyenlő Mohs keménységűek, tehát nem karcolják egymást, vagy nehezen. (Ti. a smirgli is korund.)
Szokás (bár nem kifinomult szokás) reszelővel megvizsgálni a nagyobb darab köveket akkor, ha a ► rundiszt hozzáférhető, mert ott nem látszódik majd a hiba foglalás után. Mivel a reszelő kb 7-es keménységű, ezért az könnyen "belaharap, belemar" az üveg-kőbe. Ha viszont csúszik a rundiszton, akkor biztos nem üveg. De, figyelem: logika! Ha csúszik, az még nem jelenti, hogy rubin a kő, mert a spinel, a turmalin, a gránát is keményebb, mint a reszelő.; Rosiwal keménységi fok:.
[ 0,23 | 1,30 | 4,5 | 5,0 |6,5 | 37 | 120 | 175 | 1 000 | 140 000 ]
A ► Rosiwal-féle skála egy kvantitatív lista, és az a lényege, hogy - számértékkel kifejezhetően - mennyire karcolják egymást az ismert Mohs-etalonok.
Elmélyülve egy kicsit a dologban, láthatjuk, hogy a 10-es a 9-esnél 140-szer keményebb, és 9-es az 5-ösnél kb. ugyanígy 150-szer, a 8-as és a 9-es viszont nincs olyan távol egymástól.
A gyémánt sokkal-sokkal jobban karcolja az üveget, mint a rubin. Érezhetően jobban. (▼ Dr.kövesként tapasztaljuk ki!)
A rubin sokkal-sokkal jobban karcolja az üveget, mint maga az üveg, mert az alig. (▼ Dr.kövesként próbáljunk ki mindent!)
A rubin csak kicsit karcolja jobban az üveget, mint a többi piros drágakő. (▼ Dr.kövesként vegyük figyelembe!!)
Drágakövek listája keménységi értékek szerint (még feltöltés nélkül).
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
SŰRŰSÉG:: 3,97 - 4,5 (g/cm3)
Tulajdonképp mi is az a sűrűség? Mit kell gondolni a 4 körüli adat láttán? Fontos ez?
A sűrűség egy mutató, amiből kiderül hogy egy egységnyi térfogatban vajon mennyi anyag van, pontosabban mennyi tömeg van benne. (Lényegében - itt a Földön - ugyanaz az értéke, mint a fajsúlynak, tehát mondhatni fajsúlynak is). Értjük tehát; ami fajsúlyos, aminek nagy a sűrűsége, annak jó nehéz még egy kis darabja is.
Szokás mondani: "nehéz mint a só". Azaz egy sózsákot, vagy egy csészényi sót nagyon nehéznek érzünk. Pedig a só sűrűsége, csupán fele a rubin sűrűségének.
Mondják: "Elsüllyed, mint a kő." Az biztos! A rubin 4 - 4 és félszer nehezebb, mint a víz (ugyanazon egységre tekintve.)
Ezt a süllyedés dolgot trükkösen ki is lehet használni. Ha például lenne egy olyan rubin imitáció, ami pehelysúlyú műanyagból készült, akkor az fennmarad a vízen. A műanyag lebeg, amíg a rubin elsűllyed. Talán azt gondolhatnánk, hogy ez felesleges, hiszen ki ne érezné a különbséget amúgy is. Ez igaz, de ha jó sok rubin közé belekevernek egy-két ilyen hamisítványt, akkor az rögtön szétválasztható, ha azokat vízbe szórjuk, és a hamisítványok lebegve fenn maradnak. Elég szemléletes, szembetűnő. (És igazi bizonyíték.)
Bár a példa elég kuriózum, de rögtön megérthető belőle az, hogy a sűrűség miatt megkülönböztethető két ugyanolyannak látszódó tárgy, ha van olyan folyadék, aminek a sűrűsége a két tárgy sűrűsége között van. Az egyik lebeg a másik lesűllyed. Vannak is ilyen hasznos folyadékok, amik nagy sűrűségűek.
A nehézfolyadékok hasznosak, mert nagyon magas sűrűségű folyadékok, beállítható referencia értékkel. Ilyen például a ► Clerici-féle oldat, ami beállítható 3,9 g/cm3-re, így minden rubin elsűlyed benne, azonban az üveg, a ► rubellit, a ► spinell mind lebeg a felszínén.
Azt el kell mondani, hogy e nehézfolyadékok igen mérgezőek, meg költségesek is, valamint a szintetikus rubintól nem különböztetik meg az eredetit (mert ezek egyaránt elsűllyednek).
Fontos érteni azt, hogy a nehézfolydékkal való összehasonlítás, próbálkozás nem ad egzakt módon megerősító eredményt. Azaz, nem azt tudjuk meg egy adott kőről, hogy rubin-e, merthogy a nagy sűrűsűg alapján lehet pl. ► almandin is (egy piros színű gránát). Azt se tudjuk meg, ha lesüllyed hogy természetes rubin-e vagy szintetikus rubin. Viszont. Ha nem süllyed le, akkor biztosan nem rubin. Ez így elég konkrét. (Megtudjuk tehát, hogy nem lehet rubin semmiképpen se, de más kérdés, hogy továbbra se tudjuk meg azt ebből, hogy milyen kő...)
A sűrűség pontos értékét nyilván lehet mérni. Erre való a vízbe mártás, mert ► Arkhimédész óta tudjuk, hogy "Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, mint amennyit az általa kiszorított víz súlya." Ez úgy aknázható ki, hogy lemérjük mérlegen normál módon a súlyt (a tömeget), és lemérjük úgy is (trükkösen), hogy közben a vízbe lógatjuk, és e két adatból kiszámítható a sűrűség (a fajsúly). Részletesen itt tájékozódhatsz. Lásd még ► hidrosztatikai mérleg
A sűrűség pontos értékét nyilván ki is lehet számolni, hisz a gramm/köb-centi alapján tudható, csak a súlyt (tömeget) meg a térfogatot kell tudnunk, és súlyt osztjuk a térfogattal. Azonban ez amennyire nyilvánvaló, annyira nem életszerű, mert ugyan a súly könnyen lemérhető, de ugyan ki tudja megmondani pontosan, hogy milyen térfogatú egy vegyes csiszolású kő. Nyilván erre is vannak már tapasztalatok, módszerek, képletek, trükkök. Erről itt tájékozódhatsz.
A sűrűség egyébként elég ritkán mérhető tekintve, hogy az ékkövek általában ékszerben vannak.
Drágakövek listája sűrűségi értékek szerint (még feltöltés nélkül).
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
FÉNYTÖRÉSMUTATÓ:: 1,766 - 1,774
Mit is jelent az, hogy fénytörés, és mit jelnt ez az érték a rubin esetében?
A fénytörésről általában mindenki hallott, ha máskor nem, akkor a vízbe mártott pálca példázatkor.
A drágakövek esetében azt kell tudni, hogy a fénytörés egy arányérték. Minél nagyobb ez a szám, annál világosabb lehet a drágakő, ha a csiszolás kiaknázza e lehetőséget. Esetünkben a levegőből érkező fény a rubinba hatolva irányt változtat, és ez az arány, a kb. 1,77-es törésmutató, az egész nagy. Például az üvegé általában 1,5 alatt, a smaragd, akvamarin 1,6 alatt. Szóval a rubin megcsiszolva, az erős fénytörése miatt majdhogynem gyémántfényű.
A fénytörésmutató mérhető, és erre a ► refraktométer használatos.
Drágakövek listája a fénytörési értékek szerint (még feltöltés nélkül).
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
KETTŐS TÖRÉS:: egy optikai tengelyű kettőstörés, max= -0,008
Mit is jelent a kettős törés, és számít egyáltalán egy ilyen kis érték?
A kettős törésnek az a jelentősége a drágaköveknél, hogy van vagy nincs. Fontos, hogy tudjuk. Ez az optikai tulajdonság a kristályszerkezetből adódik, és a rubinak a trigonális kristályrendszeréből adódik, hogy egy optikai tengelyű kettőstörése van. Ez azt jelenti, hogy amikor belép a fénysugár a rubinba, akkor egyszerre két fénysugárként folytatja az útját. Ez a jelenség nagyon pregnáns, amikor nagy a kettőstörése az ásványnak, mert ha átnézünk rajta, akkor minden alatta levő dolgot kettőzve látunk. Ez néhány esetben nemcsak jópofa (mint például a ► kalcit esetében), hanem hasznos is egy drágakő nagyítós vizsgálatánál (mint például egy nagy ► moissonite hátsó fazettáinak vizsgálatakor).
A rubinnak kicsi a maximális kettőstörés értéke. Mire lehet akkor ezt az információt használni? Egy nagyon egyszerű, látványos és frappáns vizsgálatra. A mobiltelefonodon válts egy olyan appra, ahol minél nagyobb fehér háttér van! Vegyél fel egy polárszűrős napszemüveget! Ha forgatod a mobilt, akkor láthatod, hogy a fehér fény erősebb lesz, majd sötétedik, majd újra világosabb lesz. Forditsd abba a pozícióba, ahol legsötétebb lesz! !! Most jön a varázslat !! Ha valóban rubin van nálad, akkor azt forgatva egyszercsak világos lesz, aztán sötét, aztán megint világos és megint sötét. Szuper jelenség! Sajna ez nem azt jelenti, hogy biztosan rubinod van, mert vannak más kettőstörő drágakövek, vagy drágakő szintézisek. Viszont! Ha NINCS (mégsincs) e fényváltozás, akkor BIZTOS NEM RUBIN. Az üveg például vagy sosem villan fel, vagy nem ciklikusan, hanem össze-vissza.
?? Mi van a háttérben, hogy is kell ezt elképzelni a dolgot ?? Mindenki látott már utazás során az ablakból erdőiskolát. Katonás rendben vannak a fák ültetve. Amikor egy sor fa épp fedésbe kerül, akkor tisztán kivehető a rend, és az ültetés szabályossága. Az egymás mögött levő fák mellett még el is látunk jó messzire. Ahogy haladunk tovább a járművel, elveszítjük a fonalat; a fák látványa kusza lesz. Egyszerre azonban ismét rendeződni látszik minden, és hirtelen előtűnik ismét a fasor. Ismét világos lesz a struktúra, és talán még világosabb is lesz, mert átlátunk a fák között. Hasonló történik egy kettős törésű ásvánnyal, drágakővel, ha azt forgatjuk a polarizált fényben (a megfelelően keresztezett polárszűrő-lecsék között). A kristályrendszer síkhálói és ritmusai közt a kettévált fénynyalábok (az ordinárius és extraordinárius) változó intenzitással jut ki kristályból, aminek ritmikusságát, ciklukusan észleljük, oly módon, hogy azok hol kioltjákegymást, hol erősítik egymás intenzitását.
A kettőstörés mérésére is a ► refraktométer használatos.
A kettőstörés jellegének a kimutatrására a ► polariszkóp használatos.
Drágakövek listája a optikai kettős törés értékek szerint (még feltöltés nélkül).
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
DISZPERZIÓ:: 0,018
A nem színtelen (vgy ahogy mindani szokás) a nem fehér drágakövek esetén a diszperzió nem nagyon játszik szerepet a látványban, így a rubin esetében sem releváns.
Drágakövek listája a diszperziós értékek szerint (még feltöltés nélkül).
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
PLEOKROIZMUS:: erős: sárgáspiros - mély kárminpiros
Mit is jelent a pleokroizmus, a rubin esetében a dikroizmus?
A színes drágakövek más-más szín-árnyalatot (esetleg színt) mutatnak, attól függően, hogy melyik oldaláról nézzük - ez a pleokroizmus, a többszínűség jelensége. A rubinnál ez a piros árnyalatai. Ha a követ jól csiszolták meg, akkor a felülről nézve, a táblán (a legnagyobb fazettán) a legkellemesebb színárnyalat jelenik meg, ami a rubinnál az ú.n. galambvérvörös.
Ha valaki meg szeretné nézni a két színt, akkor arra a ► dikroszkóp használatos. A gyakorlatban inkább azt érdemes megnézni, hogy van-e két szín (dikroizmus, azaz magyarul kétszínűség), mert ha nincs, akkor bizony az nem rubin.
Drágakövek listája a pleokrós értékek szerint (még feltöltés nélkül).
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
FLUORESZCENCIA:: változó
Izgalmas, képrázatos dolog az, hogy egyszercsak világítani kezd egy kő. Mi lehet emögött?
A rubin kristályrácsába beépültek idegen szennyező atomok (króm, kis mértékben vas), amik egyébként felelősek a piros színért. Ez az elektronfelhőben anomáliát okoz. Amikor valamilyen energia-hatás éri a rubint (mondjuk egy emberi szem számára láthatatlan fény besugárzás), akkor a kristályrácsban fennálló anomál viszonyok aktivizálódást gerjesztenek, amelyek (bonyolult hőenergia közlési módon, de végül is) látható jelenséget eredményeznek.
Sajnos meghatározásra vajmi kevésbé használható, mert vannak természetes rubinok, amelyek teljesen sötétek maradnak és vannak olyanok amelyek erős fényjelenségeket mutatnak, és ugyanez elmondható a szintetikus rubinokra is.
A fluoreszkálás keltésének általános módja (a gemmológiában) az ► UV lámpa alkalmazása. Ilyet már mindenki látott, a pénzvizsgáló is ilyen ellenőrző műszer. A lényege az, hogy van egy ú.n. söét kamrája, ahol valamelyest szeparálva van a fánytől az odatett tárgy. Amikor bekapcsolják az UV lámpát, akkor egy speciális fénysugár megvilágítja a tárgyat, esetünkben a rubint, és az vagy világít vagy nem világít. Ez az úgynevezett fotolumineszcencia, vagy manapság lumineszcencia elvén alapul, azaz az anyagot gerjeszteni lehet fénnyel, jelen esetben láthatatlan fénnyel, ultraibolya, azaz Ultra Viola (UV) sugárral. A részletek itt nem kerülnek ismertetésre, az a professzionális oldalon lesz megtalálható (még feltöltés nélkül).
Mire jó az UV lámpa a rubin esetében, hogy ha kiszámíthatatlan a fluoreszkáló viselkedése? Ellenőrzésre, kiszűrésre, válogatásra. Például, ha egy kis rubinokkal teleszórt ékszert rakunk az UV sötétkamrába, és némelyik világít, akkor gyanakodhatunk, hogy néhény szintetikus kővel felhigították az értéket... A drágakőfelvásárlók is ezt a módszert alkalmazzák: a bevizsgálandó tételt beszórják az UV alá, és ha néhány kő másként viselkedik mint a tobbi, akkor azt külön megvizsgálják. Ugyanis nem feltétlenül csalást jelent, hisz vannak olyan rubin lelőhelyek, ahol a többség iners az UV-re, de néhány egyed mégis világít az UV-fény hatására.
Drágakövek listája a fluoresszecia karakterek szerint (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
ABSZCORPCIÓ:: 6942 6928 6680 6590 6100-5000 4765 4750 4685
Ezzel itt nem foglalkozunk, részletek a professzionális oldalon. (Még feltöltés nélkül.)
Drágakövek listája az abszorpcios értékek szerint. (Még feltöltés nélkül.)
▲ Ugrás a menühöz
KELETKEZÉS, ELŐÁLLÍTÁS:: Hogy is van ez a dolog a drágakövekkel? Valami bányában vagy üregben találják, mert ott csillog-villog, és feltűnő? Sajna egyáltalán nincs így!
A Földkéreg az ember közege (a bolygónk többi részéhez sok közünk nics). Ez 30-70 km mélységig tart; itt van az összes általunk látott, megélt geológiai dolog: a hegyek, a síkföldek, folyók, óceánok. Lényegében minket a szárazföld vagy a tengerfenék érdekel. Ez a Föld kőzetburka. Tehát kőzet.
A kőzet nem steril dolog, hanem mindenféle ásványok elegye. Vegyesen. Véletlenszerűen. Ebben az össze-visszaságban, mint anyakőzetben találhatók az egyes egykristályok.
A rubinra különösen igaz, hogy zavaros körülmények, mozgalmas geológiai folyamatok közepette keletkezik, ún. mélységi magmás közetek melléktermékeként. Úgy kell elképzelni, hogy rengeteg kőolvadék (hegynyi tömege) lassan, pár év vagy pár ezer év alatt lehül, és közben kikristályosodik. Ha e vegyes katyvaszban van egy elkülönült rész, ahol majdnem kizárólag aluminium és oxigén van, akkor ezek kikristályosodnak, és klassz korund kristály kezd növekedni. Ez addig tart, amíg egyik elem (Al vagy O) el nem fogy, vagy egy másik elem (pl. vas, nikkel, szilícium) nem veszi át a terepet. Ekkor szorosan mellette már más anyag lesz (pl. hematit), és a kis rubinszemcse vagy a nagyobb rubin kristály - mintegy zárvány - megszilárdul a hatalmas hegyben. Mivel rengeteg szennyező anyag volt a keletkezéskor, ezért általában zavaros, átlátszatlan, vaskos korundok növekednek. Ritka a tiszta ásvány. Ritka kő, tehát drágakő.
A korundnak igen kiválóak a mutatói: nagyon nagy keménység, nagy sűrűség, nagyon nagy kémiai ellenállóság, ezért az évmilliók során elkülönülnek. Ahogy emelkedik a felszín felé, a málás, a kopás során a szemcsék kimosódnak, és a tulajdonságai miatt folyókanyarulatokban, vagy más vizi torlatokban feldúsulnak.
A rubin emberi előállítása épp ellenkezőleg történik: (szinte) laboratóriumi körülmények között, azonos minőség és tisztaság garantálható. Sok kutatás után (Frémy, Michaud, Verneuil), és kísérleti gyártások (Alexandre, Farbenindrustrie A.G.) után kialakult a csepp-olvasztásos módszer. Az eredeti Verneuli-kemence tökéletesített változatával immáron nagyon nagy ú.n. rubin körtéket tudnak növeszteni tetszőleges színben (a megfelelő adalékanyagokkal). minthogy a gyártás nagyon is rentábilis, a szintetikus rubinnak, mint nyersanyagnak kilős ára van, ellentétben a rubinnal, ami már fél karát felett súlyos összegbe kerül.
Részletek professzionálisan a keletkezésről
Részletek professzionálisan az imitációról
▲ Ugrás a menühöz
LELŐHELYEK:: Burma, Ceylon, Tanzánia, Umba folyó, Bangkok, Chantaburi, Afganisztán, Ausztrália, Queensland, Brazília, Kambodzsa, Madagaszkár, Malawi, Pakisztán, Rhodézia (Zimbabwe), USA (Montana,É-Karolina, Svájc (Tessin)
Drágakövek listája lelőhelyek szerint (még feltöltés nélkül).___
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
KITERMELÉS:: Bányászat és mosás
A természetes drágakövek (ásványok) kétféleként nyerhetők ki. Az egyik a bányászat onnan, ahol keletkezett, és ezt hívják elsődleges lelőhelyi kitermelésnek. A rubin esetében ez ritka, főleg azért, mert csak 1 %-ban található az anyakőzetben, vagy a többi ásvány társulatában. A másik módszer a másodlagos lelőhelyi kitermelés, a torkollatokban. Itt arról van szó, hogy a folyók kimossák a hegyekből a kőzeteket, azt szállítják, görgetik hordalákként, és bizonyos helyeken, például folyókanyarokban ezek lerakódnak, feldúsulnak. Innen emelik ki a munkások a vegyes össztételű iszap-anyagot, és különféle trükkös módszerekkel szétválasztják azokat. A rubin esetében igan hasznos a sűrűség szerinti szétválasztás, pl. optimális lejtésű mosópadokkal, vagy edénybeni kör-körös mosásal.
▲ Ugrás a menühöz
FELDOLGOZÁS, CSISZOLÁS:: Sokféleképp dolgozzák fel a rubint.
Fazettált kő. Az átlátszó kövek esetében kis lapocskákat csiszolnak a felületre bizonyos rendszer szerint, ez a ► fazettált kő. Ezek a kis lapocskák, a fazetták általában úgy csoportosulnak, hogy felül van egy nagyobb sík lap (a tábla), hogy ezen bemenjen minél több fény, valamint azéert van felül egy nagy lap, hogy az ékkő ne szúrja a viselőjét. Alul viszont épp ellenkezőleg egy prizma szerint érnek össze a kis lapocskák, hogy a fényvisszaverjék, és ezzel világos legyen a kő, sőt visszaszórják, hogy éljen a kő. A kisebb köveket ► briliánsra csiszolják, a nagyobbak viszont ► vegyes csiszolásra, aminek a lényege az, hogy minél "hasasabb, kövérebb" legyen a kő sziluettje, azaz minél nagyobb súly maradjon a nyers kőből...
▼ Dr.kövesként legyünk tájékozottak, ne legyünk félműveltek! Több helyütt olvasni vagy sokszor hallani, hogy "fazetta vágás" és "briláns vágású". Ez badarság. A fazettát csiszolni kell a felületre, és a briliáns (e kontextusban) egy csiszolási forma. Ha így van, akkor honnan ez a szóösszetétel, miért jelenik meg mindenhol makacsul. Az történt, hogy az amgol irodalomból a (nem szakmai) fordítók a "cut" angol szót vágásként fordították magyarra. Ez hiba, mert nem vették figyelembe az anglicizmust. Csak egy kis utánajárás kellett volna (mert például a "gem cutter" az nyilván drágakő csiszoló, és nincsen drágakővágó szakma). Egyébként az angol fűrészeli a követ ("sawing"), amikor mi vágásra gondolunk. Bár be kell vallani, hogy használatos a "cutting blade" vagy "cutting disc" a vágókorongra - azonban a fazetta a csiszolás eredménye.
Kabosonok. A nem átlátszó köveket is megcsiszolják - kerekded formájúra. Ez a ► kaboson vagy kapison, vagy cabochon. Az átlátszatlan kövek estében ez a domború forma optimális, és a rubinok esetében ez fokozottan előnyös, ahol van plussz optikai hatás. A selyemrubin esetében egy finom, selymes derengés fut végig a kő felületén, amikor megmozgatjuk az ékszert (az ékkövet). A csillagrubin esetében a kő felületén egy pompás, hatágú fényjelenség látható, ami szintén vándorol mozgatáskor.
Órarubinok. Minthogy a rubin (illetve a korund) a gyémánt után a második legkeményebb ásványi anyag, ezért adódik az ipari alkalmazása is. Ez az óraiparban igen jelentős, hiszen e kőből csiszoltak az óraszekezetekhez különböző alakú miniatúr ndarabokat, amik különboző funkciókat láttak el. Manapság (egyébként) szintetikus rubinból készítik az órarubinokat. Nem csupán azért mert jobban tervezhető a termelés, hanem jobb a felületi viszkozitása, mint a természetes korundnak. Árban nem lenne jelentősége, mert a mm-es nagyságú természetes rubin nyersanyagnak sem lenne nagy az alapanyagára, viszont a szintetikus alapanyag egyenletesebb minőséget biztosít, és amúgy is a hozzáadott érték a jelentős (a precíziós megmunkálás).
Drágakövek feldolgozásával kapcsolatos listák, táblázatok (még feltöltés nélkül).
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz

RUBINHOZ KÖTŐDŐ ELNEVEZÉSEK:

Karbunkulus: A rubin régi elnevezése.
A dologhoz azonban az is hozzá tartozik, hogy a spinellt és a piros gránátokat is így hívták régen (mert nem tudták, hogy különböző fajtájú drágakövek).
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
Burmai rubin, sziámi rubin: Tulajdonképpen ez egy minőségi jelző. Jelentése: jó minőségű rubinok. Nyilván a lelőhelyekről származott, azután megpróbálták bizonyos színre kalibrálni. De igazából, ennek hallatán a kiváló minőségű színre gondoljunk.
▼ Galéria
Csillagrubin: Olyan ► kaboson csiszolatú, átlátszatlan (áttetsző) rubin, aminek a felszíne alatt, felszínén egy hatágú csillagalakzat látható, az úgynevezett ► aszteritmus jelenség. E domború követ mozgatva, a domborulaton a csillag látvány is vándorol, mindig úgy, hogy az a szemlélő felé látszik.
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▼ Galéria
Selyemrubin: Olyan ► kaboson csiszolatú, átlátszatlan (áttetsző) rubin, aminek a felszínén ► selymes derengés látható.
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▼ Galéria
Órarubinok: Miniatűr méretú és precíziós csiszolású ipari drágakő. A karórákba építették be, főként csapágykőként, tudniillik a keménysége és szívósága miatt nem kopott az idők során, így a tengelyeken pontosan forogtak a fogaskerekek, tehát az óra pontos maradt.
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▼ Galéria

Szintetikus rubin: A rubint már nagyon régen tudja az ember előállítani, minthogy már kianalizálták, azaz ismerték a kémiai összetételét és egyéb tudnivalókat, így a természetes keletkezést utánozni tudták, szintetizálták a folyamatot. Laikus számára nincs különbség a természetes és a szintetikus rubin tekintetében. A mérési eredmények is szinte ugyanazok pl. optikailag vagy a sűrűség tekintetében. Szakértő kell a meghatározáshoz.
Mindenek ellenére óriási különbség van az árban. A szintetikus rubin lényegében olcsó, míg a terészetes rubin nagyon drága.
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
Rekonstruált rubin: Kisebb természetes rubindrabokat, kristályszemcséket, egy arra alkalmas autóklávban összenövesztik. Az eredmény nagyon szép - szabad szemmel. Mikroszkóppal jól láthtó az összenövési sztruktúra. Itt is szakértő kell a meghatározáshoz (lebuktatáshoz).
Mindenek ellenére óriási különbség van az árban, a rekonstruált rubin árfekvése lényegesen alacsonyabb, mint a terészetes rubiné.
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
Dublett és triplett: A dublett és a triplet egy kifinomult módszer a drágakövek minőségjavítására vagy utánzatára. Arról van szó, hogy az ékkő, a csiszolt kő valójában 2 vagy esetleg 3 darabból áll (összeragasztva). Egy fazettált csiszolású kőnek van egy felső és egy alsó része. (A felső részt látjuk mindig az ékszerkő esetében, az áll ki a foglalatból.) A ► rubin-dublett esetében szokásos az, hogy a felső rész valamilyen gyenge színű rubin vagy más korund (tehát egy nagyon világos, szinte színtelen zafír) és az alsó rész egy igazán szép piros rubinkristályból lett kicsiszolva. A fény, visszatérve a kő (színtelitett) aljából a szemlélő szemében már elsőosztályú színt mutat az egész kőre nézve. Az is lehet a ragasztás célja, hogy a nyersanyag ugyan nem volt elég nagy, de a külön csiszolt alsó és felső rész összeragasztva egy nagyobb követ ad, és a rubin esetében az ár exponenciálisan nő a kő tömege arányában. A rubin esetében nem szokás ► triplettet alkalmazni, hacsak nem azt az esetet vesszük, hogy a két gyenge színű követ úgy ragasztják össze, hogy maga a ragasztóanyag a színező anyag.
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
Összetéveszthető más drágakövek: Lényegében sokfél kővel próbálják helyettesíteni ékszerben, mert ezekkel összetéveszthető. E kövek már nem korundok (nem Al2O3 vegyi összetételűek), mint a szintetikus rubin, csupán megjelenésükben hasonlítanak (színükben és átlátszóságukban), és alaptulajdonságaikban is eltérnek (pl. keménység, sűrűség, kettős törés, kristályrendszer). Ilyen a pirop az almandin, a spinel, akár a szintetikus spinel is, és a rubelit, a piros turmalin.
Részletek professzionálisan (még feltöltés nélkül).
▲ Ugrás a menühöz
FORRÁSOK: szakirodalom (off-line), hivatkozások (on-line):: ELTE TTK drágakőhatározói tanfolyam jegyzetek
Komplex SzC Kézművesipari Technikum jegyzetek
Oberfrank Ferenc, Rékai Jenő: Drágakövek 112-115. oldal
Walter Schumann: Drágakőbiblia / Edelsteine und Schmucksteine 82-85. oldal
Walter Schumann: Drágakőbiblia / Edelsteine und Schmucksteine bővített kiadás 98-101. oldal
Cally Hall: Drágakövek / Gems 94-95. oldal
► Dudichné-Koch: Drágakövek / korund
► Koch-Sztrókay: Ásványtan II. kötet 555. oldal
► Gemological Institute of America
► Wikipédia
► dragakovesnok
► arcanum
► dimea
► vilaglex.hu
► teilor
► dragakopiac
► gyogyitaskovekkel
► kristalycentrum
► wikiwand
► lexikon.katolikus
► ekszer-elek
► aranydiszkont
► kristalyakademi
► pave
► wikiszotar
► kristalytanc
► Mihalovits manufaktura
▲ Ugrás a menühöz
GALÉRIA
Kattints az ikonokra a nagy képekért és a kommentárokért!
Nyers kövek: _ _ _ _
Átlátszó, fazettált kövek: _ _ _ _
Átlátszatlan, kaboson kövek: _ _
Rubinok ékszerekben: _ _ _
Órarubinok: _ _ _
Szintetikus rubinok: _ _
▲ Ugrás a menühöz

KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁS (kitöltött kérdőívek: 0)

_____ _____

▲ Ugrás a menühöz

Szakrális megközelítés: Ezotéria, csillagjegyek, babonák, hiedelmek, tévhitek, városi legendák...
E fejezetnek a tárgya olyan állítások, amik nem igazoltak, vagy nem feltétlenül igazolhatók, hinni lehet bennük és nem a rációt teszi elsődegessé ("jó csak a szívével lát az ember")
▼ Dr.kövesként nem feladat (szereptévesztés lenne) megítélni mások hitét, ábrándjait vagy a beavatott tanokat. Azonban, ahol egyértelmű logikátlanság, ellentmondás vagy badarság van, azt szóvá tesszük. És fordítva, ahol megvédhető a babona, egy hiedelem, egy szokás, ott dr.kövesként ki kell állni a valódiságért, az igaziért, a szakrális értékekért, hisz ► a tudományoskodás nem a tudás.

Zodiákus
A rubin a július hónap köve. (Ebben általában megegyeznek a források.)
.....azonban az ószövetségi zsidók szerint december hónap és Juda törzsének köve a rubin
A rubin az oroszlán jegy szerencseköve (egyesek, de nem mindenki szerint).
.....azonban a kabalisták szerint a kos jegyéhez tartozik a rubin.
A rubin a Mars köve (kevesek szerint).
A rubin angyala: Uriel arkangyal (forrás = Kristálytánc).
.....azonban a rabbinus írók és a kabalisták szerint Mihály arkangyal köve.
A rubin képviseli a Tűz elemet és a Yang nyelvet. (India)
további feltöltés alatt

Ezotéria
Az ezotéria lényegében egyes tanítók vagy "beavatottak" tapasztalatainak összessége. Tehát magánvélemények. Eseti érzések. Szakrális eseményekhez vagy jelenségekhez kötődő megfigyelések. Lényeges, hogy nem feltétlenül igazolhatók, reprodukálhatók az itt leírtak, és általában nem a rubin tulajdonságaiból eredeztethetők. Persze ettől még lehet igaz, sőt lehet ereje is a beléjük vetett hitnek.
A rubin a gyökércsakrába és a szívcsakrába kapcsolódik. Feltárulhat a gondolatminta és érzelem, a teremtő erő. A vese, a mellékvese a gyökércsakra belső elválasztású mirigyéhez köthető. Szembesít félelmeimmel és segít kioldozni azokat. (forrás: Gyógyítás kövekkel weboldal).
Dr.kövesként itt jegyzendő meg az, hogy a bilirubinnak és rubinnak csak annyi köze van egymáshoz, hogy mindkettő nevét a latin piros, "rubeus" szó eredezteti. Túlgondolás lenne a szervi, testi dolgokat összekötni a rubin valamiféle szakrális erejével.
Isiász, máj, vese, viszér, lábkörmök - ezekre gyógyhatással van a rubin. (Hiteles forrás nincs, csak ilyesmi állítások.)
további feltöltés alatt

Hiedelmek, tévhitek, babonák, legendák
Aki rubint lop, az szerencsétlen lesz. (Burmai legenda, főként a bányatulajdonosok terjesztetésében.)
Tégy a borba porrá őrölt rubin, és tüzessé tesz azt és téged. (India)
A korund megóv a boszorkányságtól és az őrülettől (forrás = Oberfrank: Drágakövek, ISBN 963 10 6026 8).
A hinduk azt hiszik, hogy a sötétebb színek bizonyos érési folyamat alatt következnek csak be, amelyen a köveknek a földben át kell esniök, ezért a világos színű köveket "éretlen"-eknek nevezik. (Forrás = Dudichné-Koch: Drágakövek.) Ez tévhit, mert az idegen szinezőanyag a kristályrácsba beépülve már nem változik idővel (azaz nem érik tovább) - a szín a keletkezéskor kialakul.
Hasfájás esetén segít a rubinvíz (azaz olyan víz, melyben rubint tartottak, és az töltötte fel energiával. Itt meg kell jegyezni, hogy a litoterápiának, azaz a drágakővel végzett gyógyításnak már voltak eredményei, de az sosem lett még igazova, hogy ez véletlenül nem pszihoterápia volt, vagyis nem a placebo hatás érvényesült.
A rubin az orosz mondák szerint a Sárkány vérrögének számított, amely korlátlan hatalmat tudott adni, Rettegett Iván cár kedvenc köve. Lelki erőt és bátorságot ad tulajdonosának, és erősíti a szívüket. (Forrás = Jasper Stoin: Minden a drágakövekről, ISBN 5-306-00346)
további feltöltés alatt

▲ Ugrás a menühöz

Dr.kövesként azzal foglalkozunk, hogy egy-egy drágakőről mi mondható el szükségszerűen, mi az, ami biztosan ül, mi nem tévedés, tévelygés.

A rubin esetében például biztosan kijelenthető, hogy az rubin, ha piros korundról van szó (hiszen a rubin a piros korund). Persze ehhez már tájékozottnak kell lenni (dr.kövesként) a korund ásványcsoport létéről. Tudjuk (dr.kövesként), hogy ettől ez még nem biztos, hogy természetes rubin van a kezünkben, lehet az szintetikus is, ami fontos az értékmeghatározásnál. Azt is átlátjuk (haladóbb dr.kövesként), hogy az UV lámpás megfigyelési eredmény a rubin esetében nem bizonyíték, csupán egy adalék ahhoz a vizsgálódáshoz, hogy természetes-e vagy szintetikus.

Dr.kövesként tehát a jó kérdéseket tesszük fel, autentikus lesz a hozzáállásunk, és rálátunk arra, hogy mi miért fontos, releváns és esetleg magunkra, fejlődik szépérzékünk és felfedezzük mind azt a csodát, amit a drágakövek képsek nyújtani.

Fontos azt is tudni, hogy a neten általában inkább ismeretterjesztő anyagok vannak. A drköves.hu leírásai is alapesetben ilyenek. Az ilyen információk, ismeretek csak általános érvényűek, tehát birtokukban nem a tudást szerezzük meg, hanem csak képben leszünk. Túl ezen, azzal is tisztában kell lenni, hogy az ismeretterjesző irodalom az nem szakirodalom.
A szakirodalom az olyan, hogy minden állítás mögött tudás van, minden közlés mogött ott a szerző személyes tapasztalata. Tehát a szerző nem kiollózott valamit és aktualizálva, kicsinosítva újra leírta. Kutatások, mérések, hipotézis igazolások, mesterségbeli tapasztalatok húzódnak meg a háttérben. Ha kell, akkor ehhez megvannak a dokumentációk és/vagy szerepelnek is a tartalomban kifejtve.
A drköves.hu oldalain is vannak szairodalmi részek. Ezek általában a professzionális oldalak. Ha a dr.köves oldalain, egy normál szövegrész mellett szerepel az író, akkor ott egy felkért szakértő / mester a szerző, azaz az egy szakirodalom.
A tartalomfeltöltés során beemelésre kerülnek szakirodalmi leírások, komplett tanulmányok - a szerzők hozzájárulásával, vagy publikálásával.

Manapság előretör az ezotéria. Ilyen tartalmak is szerepelnek a dr.köves oldalain. Nyilván, hisz ez kit ne érdekelne?!
Tudományos körökben, szokás áltudományként nevezni minden olyan dolgot, ami "nem tudomány". Ezzel probléma van. Maga a tudomány nem létezik, hiszen egy állandóan fejlődő, változó emberi ismeret-halmazról van szó, ami (és ez lényeges) lehetséges, hogy x idő múlva áltudánnyá válik, az új, újabb tudományos eredmények alapján (lásd alkímia). Ne tévedjünk: tudományos hozzáállás van, sőt ez igazán becsülendő, illetve a "tudós" megnevezés / fogalom is valós, hiszen ő tudományosan gondolkodik. De a tudományra hivatkozni, az tudóskodás és nem tudományos.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nagyon sokan visszaélnek az misztériával (beavatottsággal), a régi hagyomány-tudással vagy a new wave tanokkal, a keleti felfogással, vagy az ezotáriával. Összevissza hadoválnak, vagy minden alapot nélkülöző kikelentésekt tesznek mindenféle forrás vagy alap nélkül. Egyfajta misztikumot teremtve csak úgy röpdösnek a blődlik, a fake-news trendek, az édes-bédes termékismertetők.
Dr.Kövesként remélhetőleg átlátjuk majd ezeket is.

Jelmagyarázat
▲ link : belső hivatkozás egy olyan tartalomra, ami előbb, fentebb van, mint e link
▼ link : belső hivatkozás egy olyan tartalomra, ami hátrébb, lentebb van, mint e link
► link : külső hivatkozás egy valós, élő tartalomra
link : külső hivatkozás, ami még feltöltés nélküli, vagy passzív bemutató oldalra mutat

Figyelem! A dr.köves webközpont a laikusok számára, a kezdő dr.köveseknek egy szórakoztató, ismeretterjesztő, tudás-megalapozó platform kíván lenni. A cél az, hogy tudatosan, autentikus szempontok szerint állj bármilyen drágaköves témához, és legyen kiindulópontod a szakmai megalapozottságú tájékozódáshoz.
Soha ne hozz komoly pénzügyi döntést szakértő segítsége nélkül!
A dr.köves elzárkózik minden felelősségvállalás alól, amely a drágakövekkel kapcsolatos monetáris vagy más jellegű károkat érint. A dr.köves felelősséghatára arra terjed ki, hogy segítségével tájékozott legyél a témában, és fel tud tenni a jó kérdéseket. A jó válasz (döntés), és annak megítélése, hogy elegendő-e ehhez a dr.köves tudásod, az az adott körülményektől függ (azaz eseti és előre nem látható).
Részletesebben lásd a Felhasználási Feltételek hírdetményt!

__® A "dr.köves, a drágaköves" jelmondat bejegyzett védjegy (lajstrom: 210920, 2013-2033), Orosz József Márton tulajdona
__© A tartalom másolása, terjesztése csak a szerző beleegyezése mellett megengedett, hivatkozás a szerzői jog alapján lehetséges!