megnevezés

Dr.kő név, megnevezés, meghatározás

Tudjuk, hogy mit beszélünk, mit hallunk, mit olvasunk! Legyünk tudatában!
A drágakövek esetében ez nem is olyan egyszerű! Összetett a téma!
Nem pedánskodás, ha a pontos megnevezést, a jó szavakat használjuk és helyes fogalmakra gondolunk!
Ha valami nüansznyi eltérést hallunk, akkor az nem feltétlen stilisztika, hanem egy átverés is lehet!
Sőt, ha már azt gondoltuk, hogy tudjuk, még akkor sem biztos, hogy azt tudjuk, amit tudni kell.
Érdemes elmélyedni. Elgondolkodni, elgondolni.

Az alapok: TERMÉSZETES
Ha egy drágakőről (ásványról, kristályról, kőzetről, kavicsról) tudjuk, hogy bányászták vagy tengerben, folyóban találták, azaz a természetben keletkezett, akkor azt nevezzük is nevén: természetes rubin, természetes türkiz, természetes kvarckristály, stb.
IGAZI
Az igazi szó inkább a minőséget sugallja, azt hogy igazi kincs, azaz értékes, azaz nem másolat, nem csili-vili, nem gagyi. Méltó a csodálatra vagy a gyűjtésre, mert egyedi, mert olyan amire vágyhatunk. Eklatáns példa az igazgyöngy és a tenyésztett gyöngy különbsége, amit itt gondolhatsz át.
Az "igazi" szóval azonban hatékonyan vissza lehet élni, erre valók a megtévesztő kereskedelmi elnevezések.
VALÓDI
A valódi szó az eredetet hangsúlyozza. Az üveg tehát biztos nem lehet valódi drágakő. E tekintetben helyes, jogos a kifejezés.
Kiváló példa erre a "valódi aventurin". Ez lehet (természetes) aventurin-kvarc, vagy (természetes) aventurin-főldpát is, de semmi esetre sem lehet az "aventurin" muránói üveg. Egy üveg-olvadékba egy alkalommal beleesett egy adag rézpor véletlenül, azaz olaszul "a venture". Megszilárdulva az megjelenésében valóban hasonlít egyes aventurin kövekre, de csak ékkó lehet (ékszerbe foglalva); természetes, azaz "valódi" drágakő nem, azaz nem beszélünk ásványról.
Vigyázzunk! A "valódi"-hoz társuló szó-összetételek hatékonyan keltik a jó/szép/drága látszatát.
Mi, ha nem természetes?: MESTERSÉGES
A Föld mélyében természes módon növekedett ásvány = termény. Az ember által előállított, növesztett kristály = termék. Élesen elválik a kettő.
Lentebb ezek fajtái és az ide kötődő információk láthatók, valamint a dezinformációk, a bizonytalanságok kerülnek tisztázásra.; SZINTETIKUS
Mit is jelent, hogy szintetikus drágakő? Az olyan, ember által, mesterségesen előállított terméket jelent, aminek van ásvány megfelelője. Vegyük például a szintetikus rubint! Ez ugyanúgy aluminium-oxid, mint a természetes rubin, mindkettő ugyanolyan kristályrendszer szerint növekedett, az adalékanyag (színezőanyag) is azonos, ezáltal az összes többi (származott) tulajdonság is azonos. Azaz egy átlagembernek teljesen azonos. Ugyanolyannak látszik, ugyanolyan fajsúlyú, ugyanolyan keménységű, stb. Csak a szakértő tudja megkülönböztetni a nűansznyi, műszerrel mérhető különbségeket, mint pl. az optikai törésmutató, a sűrűség (fajsúly), vagy zárványok.
Az élvezeti érték ugyanaz, azaz egy vevő (sőt még az eladó sem) vesz észre különbséget. Mondhatni igazi, valódi (!). De az lenne? Ugyanaz, tehát az ára is ugyanaz?
Nos! A piacon mindig kialakul az értékítélet - az árfekvésen keresztül. A fenti rubin esetében eléggé pregnáns a különbség, mert amíg egy nagyobb és szép (zárványmentes, teltpiros) természetes rubin százezrekbe kerül, addig egy ugyanakkora és ugyanolyan szintetikus rubin nincs ezer forint se. Nyilván azért van így, mert amíg a már a kissé hibás természetes rubin is igen ritka (és már a nyers ásványért is sokat kérnek emiatt), addig a még teljesen hibátlan szintetikus rubin is könnyen előállítható tömegtermék (és emiatt a nyersanyag is olcsó).
Mindemellett a szintetikus drágakő nem gagyi (mint az üvegmásolat). Vannak olyan törekvések, előállítási variánsok, aminek folyamán még a természetes zárványokat is belekomponálják a gyártás alatt a szintetikus termékbe. Ez főleg a smaragd esetében pregnáns, és valójában csak a specialisták tudják magabiztossággal, hitelt érdemlően kiállítani a certifikátot. Ez már a határok feszegetése, hiszen a valódiságot igazoló jegek ott vannak benne a kőben. Elgondolkodtató. Lásd még: man-made.
A "szintetikus" nem feltétlenül szitokszó, nem feltétlenül jelent olcsóbbat. A rubin esetében, ha nem drágakőként dolgozzák fel ékszerbe, hanem úgynevezett csapágykóként az órákba, akkor a szintetikus követ előnyben részesítik (mert jobb a felületi viszkozitása). Itt egyébként az is tényező, hogy ezek a megmunkált kövek igen kicsik (miniatűr lépték), ezért nincs jelentősége a nyersanyagnak (az árát a hozzáadott kvalifikált munka értéke adja). Tehát hogy is van ez? Precíziósan megmunkálnak egy kicsiny rubint, ez az órarubin, és igazából ehhez inkább a szintetikus alapanyagot részesítik előnyben a természetessel szemben. További infókért lásd: Órarubin.
A szintetikus kvarc esetében szintén érdekes a helyzet. Lényegében hatalmas méretű, szép, és drágakőminőségű természetes kvarcot (pl. hegyikristályt) találni sok helyen lehet, és nem is olyan drága. Ezért azután nem is nagyon lehet beszélni a szintetikus kvarcról az ékszerpiacon (nem érné meg). Mégis gyártanak szintetikus kvarcot ipari felhasználásra, méghozzá optikai tisztaságút.; MŰTERMÉK
A műtermék olyan mesterséges előállított termék a drágakövek esetében, aminek nincs a természetben megfelelője, azaz a vegyi összetétele és kristályosodási formája szerint nincs olyan ásvány a Földön. Ilyen például a cubic cirkónia (vagy szokásosan csak "cirkónia") vagy az Ytrium-alumínium-granat, YAG (ejtsd: "jág"). Ezek általában olyan növesztett kristályok, amelyeknek célja a gyémánt tulajdonságait megközelíteni, így a belőlük csiszolt ékkő, olyan mintha csiszolt gyémánt csillogna az ékszerben.
A feldolgozás során eltűnik az anyagok közötti keletkezési különbség, és hogy milyen anyagból is van az az ékkő esetében igazából nem látszódik. OK, opersze alapjaiban másról van szó, és óriási a kontraszt az árban - de a gyakorlatban az átlagember nem lát különbséget. És itt jön a kialakult probléma, a zavar az elnevezések terén! Briliáns, brill. Mint ismeretes az átlátszó drágakő-nyersanyagnak az egyik legoptimálisabb feldolgozása a brill-csiszolás, mert úgy használja ki a kőbe belépő fény tulajdonságait, hogy az a kő fényes legyen, ragyogjon és szikrákat szórjan, azaz legyen brillanciája. A brill csiszolás tehát előnyös, mondhatni briliáns. És mondják is. A brill-csiszolású gyémántra azt mondják briliáns. De mit mondanak egy műtermék esetén? Ugyanazt. Egy brill-csiszolású cirkónia vagy moissonite megnevezése is ugyanígy briliáns, vagy brill. Valahogy elfelejtik hozzátenni, hogy cirkónia-brill, vagy moászonit-brill. Jóindulatúan azt lehet mondani: "hát igen, ez brill, mert brill csiszolású". Azonban megtévesztő a szituáció, mert az eredeti kiindulópont épp az volt, hogy a műtermék (optikai tulajdonsága) szinte megeggyezzen a gyémánttal, és minthogy az átlagember nem is látja a különbséget, így számára a briliáns egy lutri. Aki tehát érti a hátteret, az tudja, hogy a "briliáns" vagy "brill" szavak egy (csiszolási) formát jelentik, és nem feltétlenül a gyémántot. A csiszolt gyémántot csiszolt gyémántként meghatározni nem tudóskodás, nem a szakértő túlzott pedánskodása, minthogy (példának okáért) egy nagyobb gyémántbriliáns milliókba kerülhet, ugyanakkor a cirkóniabriliáns maximum ezer forintos tétel.
Sokáig a cirkónia (cirkó, cirkonett) volt a legismertebb gyémánt utánzat, aminek a teljes neve cubic cirkónia. Az érdekesség kedvéért van a természetben cirkon nevű ásvány. Ennek más a kémiai összetétele, mint a cirkóniának. Fontos észrevenni, hogy a cirkonnak a szintetikus változata, az nem egyenlő a cirkóniával, és az is fontos, hogy általánosságban a mesterséges drágakő nem szintetikus drágakő.; "MAN-MADE"; A gyémánt esetében előszeretettel használják az ember által növesztett szintetikus gyémántra a "man-made", ember-alkotta megnevezést.; DUBLETT, TRIPLETT; feltöltés alatt; ...
...; SUGÁRZOTT, FESTETT; feltöltés alatt; ...
...; UTÁNZAT; feltöltés alatt; ...
...; ÉRTÉKTELEN BÓVLI; feltöltés alatt; ...
...
Ezotéria - teória: feltöltés alatt
Megtévesztések: feltöltés alatt
Igazgyöngy és tenyésztett gyöngy: feltöltés alatt

Figyelem! A dr.köves webközpont a laikusok számára, a kezdő dr.köveseknek egy szórakoztató, ismeretterjesztő, tudás-megalapozó platform kíván lenni. A cél az, hogy tudatosan, autentikus szempontok szerint állj bármilyen drágaköves témához, és legyen kiindulópontod a szakmai megalapozottságú tájékozódáshoz.
Soha ne hozz komoly pénzügyi döntést szakértő segítsége nélkül!
A dr.köves elzárkózik minden felelősségvállalás alól, amely a drágakövekkel kapcsolatos monetáris vagy más jellegű károkat érint. A dr.köves felelősséghatára arra terjed ki, hogy segítségével tájékozott legyél a témában, és fel tud tenni a jó kérdéseket. A jó válasz (döntés), és annak megítélése, hogy elegendő-e ehhez a dr.köves tudásod, az az adott körülményektől függ (eseti, előre nem látható).
Részletesebben lásd a Felhasználási Feltételek hírdetményt!

__® A "dr.köves, a drágaköves" jelmondat bejegyzett védjegy (lajstrom: 210920, 2013-2033), Orosz József Márton tulajdona
__© A tartalom másolása, terjesztése csak a szerző beleegyezése mellett megengedett, hivatkozás a szerzői jog alapján lehetséges!