DRÁGAKŐ MEGNEVEZÉS: meghatározás vagy megtévesztés
Tudjuk, hogy mit beszélünk, mit hallunk, mit olvasunk! Legyünk tudatában!
A drágakövek esetében ez nem is olyan egyszerű! Összetett a téma!
Nem pedánskodás, ha a pontos megnevezést, a jó szavakat használjuk és helyes fogalmakra gondolunk!
Ha valami nüansznyi eltérést hallunk, akkor az nem feltétlen stilisztika, hanem egy átverés is lehet!
Sőt, ha már azt gondoltuk, hogy tudjuk, még akkor sem biztos, hogy azt tudjuk, amit tudni kell.
Érdemes elmélyedni. Elgondolkodni, elgondolni.
- Az alapok
- TERMÉSZETES
Ha egy drágakőről (nyers kőről, kristályról, kőzetről, kavicsról, ékkőről) tudjuk, hogy bányászták vagy tengerben, folyóban találták,
azaz a természetben keletkezett, akkor azt nevezzük is nevén: természetes rubin, természetes türkiz, természetes
kvarckristály.
Egy kicsit mélázzunk el a kristály szónál. A kristály lehet ugyanúgy ember által növesztett is, és lehet az is, hogy az
emberi beavatkozás nélkül, természetes körülmények közt jött létre a fizkai törvényszerűségek által (nagy nyomás alatt lassan kihűlve
rendeződtek az alkotó részecskék egy rendbe). A kristály tehát lehet termett vagy termesztett.
Az ásvány azonban nem lehet művi, hisz épp ez a jelentése!
Kristály / ásvány - csupán hasonló a jelentésűk, de NE KEVERJÜK A FOGALMAKAT!
Érdemes pontosnak (sőt tán akkurátusnak is) lenni. Megéri.
IGAZI
Az igazi szó inkább a minőséget sugallja, azt hogy igazi kincs, azaz igazán értékes, azaz nem másolat, nem csili-vili, nem gagyi.
Méltó a csodálatra vagy a gyűjtésre, mert egyedi, mert olyan amire vágyhatunk.
Eklatáns példa az igazgyöngy és a tenyésztett gyöngy különbsége, amit itt gondolhatsz át.
Az "igazi" szóval azonban hatékonyan vissza lehet élni, erre valók a megtévesztő kereskedelmi elnevezések.
VALÓDI
A valódi szó az eredetet hangsúlyozza. Az üveg tehát biztos nem lehet valódi.
Ha valóban drágakő, amiről nyilatkozunk, akkor jogos a kifejezés.
Kiváló példa erre a "valódi aventurin". Ez lehet (természetes) aventurin-kvarc, vagy (természetes) aventurin-főldpát is,
de semmi esetre sem lehet az "aventurin" muránói üveg. Egy üveg-olvadékba egy alkalommal beleesett
egy adag rézpor véletlenül, azaz olaszul "a venture". Megszilárdulva az megjelenésében valóban hasonlít egyes aventurin kövekre,
de csak ékkő lehet (ékszerbe foglalt csecse-becse); természetes, azaz "valódi" drágakő nem lehet, mert nem ásvány.
Vigyázzunk! A "valódi"-hoz társuló szó-összetételek hatékonyan keltik a jó/szép/drága látszatát.
IGAZIAN VALÓDISÁGOS
A drágakő az vagyon-koncentrátum. Kis helyen nagy érték. Nem csoda hát, hogy érdemes bizonygatni az értéket, a kuriózum jelleget.
A régi időkben ezt a szótársításokkal érték el. A régi időkben, amikor még alkímia volt csupán a kémia helyett, és senki se tudott az atomokról,
akkoriban az "erős igazmondás" volt a valódiság bizonyítéka. Ki is fejlődött az ehhez fűződő kinyilatkozás-technika.
A legjellemzőbb példa az orientális jelző. Ez "minden kétséget kizáróan" igazolta a delikát jelleget (a régi szép időkben).
Keletről jött, tehát az csakis valami mesés, értékes, igazán valódi dolog lehet. Nem lehet semmi kétség!
Példának okáért az orientális smaragd kifejezéssel a zöld korundot (a szép zöld színű zafírt) illették.
Nevezzük nevén a dolgot: ez mellébeszélés, megtévesztés, félrevezetés. DE! Talán ezt is szerette volna hallani az érdeklődő. Oly jó dolog
végre egy smaragdot látni! ÉS! Amit látott, az valószínű tiszta (zárványmentes) kő lehetett, valamint szikrázott is, hisz a korund
(a zafír) valójában szintén elsőrangú kő. CSAK HÁT! A korund sokkal értéktelenebb, mint a smaragd. A SMARAGD NEM ZAFÍR!
Aki NEM ismeri a smaragd valós értékeit, szelid jellegét, finom rajzolatait..., nos ő azt hihetné, hogy "ez igen!". Pedig NEM.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az "orientális" jelző jelentése a drágakő-kereskedelemben sokkal cizelláltabb, minthogy
egyértelműen csalást kiáltsunk. A korok és kultúrák mentén mindig más árnyalatot nyert, miközben az adott kő az volt, ami.
Itt olvashatsz arról, hogy a megnevezések ismerete néha még a drágakő-ismeretnél is összetettebb
rálátást igényel...
Mi, ha nem természetes?
- MESTERSÉGES
A Föld mélyében természes módon növekedett ásvány = termény. Az ember által előállított, növesztett kristály = termék. Élesen elválik a kettő.
Lentebb ezek fajtái és az ide kötődő információk láthatók, valamint a dezinformációk, a bizonytalanságok kerülnek tisztázásra.
Mindenesetre az már egy fontoskodás lenne, ha azt mondanánk természetes ásvány, minthogy az a lényege (definíciója), hogy
az ásvány a természetben keletkezett. Viszont arra már érdemes felfigyelni, hogy ha valamilyen "érdekes", furi szóösszetételben halljuk, mint
például "növesztett ásvány", mert itt valami turpiság lehet a háttérben. Aki tájékozott, az tudja, hogy van természetes üveg, ez az
obszidián. Ez stimmel, azonban a fordítottja nem. Amikor egy üveg-termék kapcsán mindenfél ezoterikus magyarázatok hangzanak el a természetes rezgésekről,
akkor bármilyen mélyre áshatunk, nem találjuk a természetes eredetet.
- SZINTETIKUS
Mit is jelent, hogy szintetikus drágakő? Az olyan, ember által, mesterségesen előállított terméket jelent, aminek van ásvány megfelelője. Vegyük például a szintetikus rubint! Ez ugyanúgy aluminium-oxid, mint a természetes rubin, mindkettő ugyanolyan kristályrendszer szerint növekedett, az adalékanyag (színezőanyag) is azonos, ezáltal az összes többi (származott) tulajdonság is azonos. Azaz egy átlagembernek teljesen azonos. Ugyanolyannak látszik, ugyanolyan fajsúlyú, ugyanolyan keménységű, stb. Csak a szakértő tudja megkülönböztetni a nűansznyi, műszerrel mérhető különbségeket, mint pl. az optikai törésmutató, a sűrűség (fajsúly), vagy zárványok.
Az élvezeti érték ugyanaz, azaz egy vevő (sőt még az eladó sem) vesz észre különbséget. Mondhatni igazi, valódi (!). De az lenne?
Ugyanaz, tehát az ára is ugyanaz?
Nos! A piacon mindig kialakul az értékítélet - az árfekvésen keresztül. A fenti rubin esetében eléggé pregnáns a különbség, mert
amíg egy nagyobb és szép (zárványmentes, teltpiros) természetes rubin százezrekbe kerül, addig egy ugyanakkora és
ugyanolyan szintetikus rubin nincs ezer forint se.
Nyilván azért van így, mert amíg a már a kissé hibás természetes rubin is igen ritka (és már a nyers ásványért is sokat kérnek emiatt), addig
a még teljesen hibátlan szintetikus rubin is könnyen előállítható tömegtermék (és emiatt a nyersanyag is olcsó).
Mindemellett a szintetikus drágakő nem gagyi (mint az üvegmásolat). Vannak olyan törekvések, előállítási variánsok, aminek folyamán
még a természetes zárványokat is belekomponálják a gyártás alatt a szintetikus termékbe. Ez főleg a smaragd esetében pregnáns, és
valójában csak a specialisták tudják magabiztossággal, hitelt érdemlően kiállítani a certifikátot.
Ez már a határok feszegetése, hiszen a valódiságot igazoló jegyek ott vannak benne a kőben.
Elgondolkodtató. Lásd még: man-made.
A "szintetikus" nem feltétlenül szitokszó, nem feltétlenül jelent olcsóbbat.
A rubin esetében, ha nem drágakőként dolgozzák fel ékszerbe, hanem úgynevezett csapágykőként az órákba, akkor
a szintetikus követ előnyben részesítik (mert jobb a felületi viszkozitása). Itt egyébként az is tényező, hogy ezek a megmunkált kövek
igen kicsik (miniatűr lépték), ezért nincs jelentősége a nyersanyagnak (az árát a hozzáadott kvalifikált munka értéke adja).
Tehát hogy is van ez? Precíziósan megmunkálnak egy kicsiny rubint, ez az órarubin, és
igazából ehhez inkább a szintetikus alapanyagot részesítik előnyben a természetessel szemben.
További infókért lásd: Órarubin.
A szintetikus kvarc esetében szintén érdekes a helyzet. Lényegében hatalmas méretű, szép, és drágakőminőségű természetes kvarcot
(pl. hegyikristályt) találni sok helyen lehet, és nem is olyan drága.
Ezért azután nem is nagyon lehet beszélni a szintetikus kvarcról az ékszerpiacon (nem érné meg).
Mégis gyártanak szintetikus kvarcot ipari felhasználásra, méghozzá optikai tisztaságút.
- MŰTERMÉK
A műtermék olyan mesterséges előállított termék a drágakövek esetében, aminek nincs a természetben megfelelője, azaz a vegyi összetétele és kristályosodási formája szerint nincs olyan ásvány a Földön. Ilyen például a cubic cirkónia (vagy szokásosan csak "cirkónia") vagy az Ytrium-alumínium-granat, YAG (ejtsd: "jág"). Ezek általában olyan növesztett kristályok, amelyeknek célja a gyémánt tulajdonságait megközelíteni, így a belőlük csiszolt ékkő, olyan mintha csiszolt gyémánt csillogna az ékszerben.
A feldolgozás során eltűnik az anyagok közötti keletkezési különbség, és hogy milyen anyagból is van az az ékkő esetében igazából nem látszódik. OK, opersze alapjaiban másról van szó, és óriási a kontraszt az árban - de a gyakorlatban az átlagember nem lát különbséget. És itt jön a kialakult probléma, a zavar az elnevezések terén! Briliáns, brill. Mint ismeretes az átlátszó drágakő-nyersanyagnak az egyik legoptimálisabb feldolgozása a brill-csiszolás, mert úgy használja ki a kőbe belépő fény tulajdonságait, hogy az a kő fényes legyen, ragyogjon és szikrákat szórjan, azaz legyen brillanciája. A brill csiszolás tehát előnyös, mondhatni briliáns. És mondják is. A brill-csiszolású gyémántra azt mondják briliáns. De mit mondanak egy műtermék esetén? Ugyanazt. Egy brill-csiszolású cirkónia vagy moissonite megnevezése is ugyanígy briliáns, vagy brill. Valahogy elfelejtik hozzátenni, hogy cirkónia-brill, vagy moászonit-brill. Jóindulatúan azt lehet mondani: "hát igen, ez brill, mert brill csiszolású". Azonban megtévesztő a szituáció, mert az eredeti kiindulópont épp az volt, hogy a műtermék (optikai tulajdonsága) szinte megeggyezzen a gyémánttal, és minthogy az átlagember nem is látja a különbséget, így számára a briliáns egy lutri. Aki tehát érti a hátteret, az tudja, hogy a "briliáns" vagy "brill" szavak egy (csiszolási) formát jelentik, és nem feltétlenül a gyémántot. A csiszolt gyémántot csiszolt gyémántként meghatározni nem tudóskodás, nem a szakértő túlzott pedánskodása, minthogy (példának okáért) egy nagyobb gyémántbriliáns milliókba kerülhet, ugyanakkor a cirkóniabriliáns maximum ezer forintos tétel.
Sokáig a cirkónia (cirkó, cirkonett) volt a legismertebb gyémánt utánzat, aminek a teljes neve cubic cirkónia. Az érdekesség kedvéért van a természetben cirkon nevű ásvány. Ennek más a kémiai összetétele, mint a cirkóniának. Fontos észrevenni, hogy a cirkonnak a szintetikus változata, az nem egyenlő a cirkóniával, és az is fontos, hogy általánosságban a mesterséges drágakő nem szintetikus drágakő.
- "MAN-MADE"
- A gyémánt esetében előszeretettel használják az ember által növesztett szintetikus gyémántra a "man-made", ember-alkotta megnevezést.
A "man-made diamond", a mesterséges gyémánt egyszerűen a szintetikus gyémántot jelenti, azaz ugyanúgy szén a kémiai összetétele,
és a gemmológiában lényegi fizikai tulajdonságai is azonosak.
Ez az oki szempontból, azaz a készítési eljárás szempontjából ugyanolyan kristályendszert jelent, tehát megkövetelt a gyártás során,
hogy a szénatomok megfelelően kerüljenek a köbös kristályrácsba (és ne 2D grafit-jelegű legyen). Az oksági szempontból -
a megfelelő gyártásból adódóan - szükségszerűen ugyanaz lesz a sűrűség, a törésmutató, a hasadás... és a többi fizikai tulajdonság.
Ha tudni akarsz a HPHT vagy CVD eljárásokról, akkor ► itt tájékozódhatsz (majd).
OK! Tehát reprodukálható bármikor az eredmény, azaz a gyémánt.
Sőt, manapság nem kellenek extrém kötülémények a kristályépüléshez, mint a természetes környezetben (hatalmas nyomás, nagyon magas hőmérséklet).
Ha mindez így van, akkor felvetődik a kérdés, miért is olyan drága? Miért is olyan különleges? A természetes gyémánt esetében adódik a válasz:
ez egy ritka kő, nehezen található meg a természetben. Nos, ez nem igaz - csupán a nagy, szép színű és tiszta (kis zárványányozottságú) kövekre.
(Halkan jegyezzük meg, hogy ez sem biztos, mert a gyémántkereskedelem egy zárt világ, és valójában nem biztos semmi...)
A természetes kontra mesterséges drágakő árképzési ügye etikai kérdés kérdés. Legalább is a globálisan fő árképző kereskedő, Martin Rapaport, a
► Rapaport Report tulajdonosa így véli.
A kérdés tovább fog cizellálódni a tokenek világában, ahol a virtuális lenyomat nem biztos, hogy kibogozhatóvá teszi majd azt, hogy
valami természetes, vagy természetesnek látszó (a megtévesztésig természetes).
Manapság a fiatalok már letették a szavazatukat, és nagyon sokan vásárolják a man-made gyémántot, mert az számukra megfizethető, és
az élvezeti értéke ugyanaz, mint a természetes gyémántnak. Kell tudni, hogy ránézésre senki sem mondja meg (senki se), hogy
az a gyémánt emberi termék-e vagy termény-e (azaz a földben keletkezett magától).
Csak speciális teszterek tudják kimutatni azt, hogy az adott gyémánt briliáns, vagy más csiszolt gyémánt természetes kőből van-e vagy man-made.
Téves elképzelés az, hogy a drágaköves majd előkap egy nagyítót és megmondja a tuttit, vagy a tapasztalt ásványgyűjtő kompetens az ügyben,
sőt (!) az ezoterikusok sem képes kézrátétellel ráolvasni az igazságot.
Ha tudni akarod, hogy egy profi gemmológus miként vizsgálja meg a gyémánt eredetét, mi alapján állítja ki a certifikátot,
akkor ► itt tájékozódhatsz (majd).
Mi van még? Más próbálkozások, amik imitálni próbálják a jó minőségű természetes drágakövet:
- DUBLETT, TRIPLETT
Ha egy ékkő (azaz ékszerbe való, ékszerbe tett drágakő) 2 vagy 3 darabból áll össze, akkor beszélünk dublettről, triplettről.
Sok ok van, amiért ezt a módszert érdemes használni.
- Egy puha követ meg akarunk védeni a kopástól egy héjjal. feltöltés alatt...
- Színjavítás. feltöltés alatt...
- 2 vagy 3 kisebb darabkából lesz egy nagyobb kő. feltöltés alatt...
Nyilván korrekt a tájékoztatás, megnevezés akkor, ha használják a "dublett", "triplett" toldalékot.
Például az opál-dublett nem egy szitokszó, nem arról van szó, hogy "hát igen! itt is feljavították a követ..."
Ha a szép és értékes opálra egy hegyikristály lapka kerül, az azért van hogy megvédje azt a kopástól (mert az opált egy idő után karcos lenne).
Egyébként azt is eredményezheti, hogy nem fakul meg az opál színjátéka (mert hajlamos a levegőn elhalványodni, ugyanis vizet veszít).
- FELJAVÍTOTT
Itt két lehetőség említhető meg:
Lézerrel feljavított minőség feltöltés alatt...
Kitöltőanyaggal átitatott drágakő feltöltés alatt...
Megjegyzendő, hogy a lézeres kezelés elfogadott, ha a certifikátokon ez jelölt, és úgy lett megnevezve (például a számlán), így lett eladva.
-
- SUGÁRZOTT
- feltöltés alatt...
-
- FESTETT
- feltöltés alatt...
-
- UTÁNZAT
- feltöltés alatt...
-
- Ötvös trükk
- feltöltés alatt...
-
- ÉRTÉKTELEN BÓVLI
- feltöltés alatt...
-
Halásszunk a zavarosban!
- KERESKEDELMI NEVEK
- feltöltés alatt...
- AZ, DE MÉGSEM AZ (anyakőzet és társai)
- feltöltés alatt...
- A TÁJÉKOZATLANSÁG KIHASZNÁLÁSA
- feltöltés alatt...
- AKAROM-E TUDNI?
- feltöltés alatt...
- Igazgyöngy és tenyésztett gyöngy
- feltöltés alatt...
- Ezotéria - teória
- feltöltés alatt...
Figyelem! A dr.köves webközpont a laikusok számára, a kezdő dr.köveseknek egy szórakoztató, ismeretterjesztő, tudás-megalapozó platform kíván lenni.
A cél az, hogy tudatosan, autentikus szempontok szerint állj bármilyen drágaköves témához, és legyen kiindulópontod a szakmai megalapozottságú tájékozódáshoz.
Soha ne hozz komoly pénzügyi döntést szakértő segítsége nélkül!
A dr.köves elzárkózik minden felelősségvállalás alól, amely a drágakövekkel kapcsolatos monetáris vagy más jellegű károkat érint.
A dr.köves felelősséghatára arra terjed ki, hogy segítségével tájékozott legyél a témában, és fel tud tenni a jó kérdéseket.
A jó válasz (döntés), és annak megítélése, hogy elegendő-e ehhez a dr.köves tudásod, az az adott körülményektől függ (eseti, előre nem látható).
Részletesebben lásd a
Felhasználási Feltételek hírdetményt!
__® A "dr.köves, a drágaköves" jelmondat bejegyzett védjegy (lajstrom: 210920, 2013-2033), Orosz József Márton tulajdona
__© A tartalom másolása, terjesztése csak a szerző beleegyezése mellett megengedett, hivatkozás a szerzői jog alapján lehetséges!